Összeszedtük, mit mondanak erről a hivatalos adatok 2026-ban, és mit érdemes belőle elvinnie egy néhány fős vállalkozásnak. Számokat, forrásmegjelöléssel, nem általánosságokat.
Három független, nyilvános adatsort néztünk meg: az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó jelentését, a hazai Digiméter kutatássorozatot és az IAB Hungary reklámköltés-felmérését. A kép, ami összeáll belőlük, nem arról szól, hogy a magyar kisvállalkozások lemaradtak. Arról szól, hogy hol pontosan.
Az Európai Bizottság 2026-os, Magyarországra vonatkozó jelentése szerint a magyar kis- és középvállalkozások 59,8 százaléka éri el az alapszintű digitális fejlettséget. Az uniós átlag 71,4 százalék. A nagyon fejlett cégek aránya nálunk 5,5 százalék, az Unióban 9,1.
A különbség nem a nagyvállalatoknál keletkezik, ott a magyar cégek jól állnak. A szakadék a legkisebb méretkategóriában nyílik, tehát pontosan ott, ahol a vállalkozások túlnyomó többsége van. Ha Ön néhány fős céget vezet, akkor ez a statisztika nem másról szól, hanem az Ön közvetlen versenytársairól is.
A Digiméter kutatássorozat hat területen vizsgálja a hazai cégek digitalizáltságát: digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek, informatikai biztonság. A főindex a százas skálán 40 pont, és gyakorlatilag nem mozdult évek óta (2020-ban 40, 2021-ben 40, 2022-ben 41).
A tanulságos rész a bontás. A digitális pénzügyek területén jelentős fejlődés mérhető, mert ott jogszabály kényszerítette ki a lépést, például az online számlaadat-szolgáltatás. Az értékesítés és marketing viszont, ahol semmi nem kötelező, visszaesést mutat a korábbi mérésekhez képest.
Magyarul: a magyar kkv-szektor ott lépett előre, ahol nem volt választása. Ahol viszont az üzleti belátásán múlt, ott nem történt meg. Ez azért fontos, mert éppen az értékesítés és a marketing az a két terület, amelyik közvetlenül bevételt hoz.
Az IAB Hungary felmérése szerint a magyar hirdetők 2025-ben 231,8 milliárd forintot költöttek digitális reklámra, 11,2 százalékkal többet mint egy évvel korábban. Ebből a képi és videós megjelenés 125 milliárd. A digitális költés mára a teljes magyar médiaköltés 56 százaléka, 2019-ben ez még 44 volt.
Tehát a pénz már a digitális térben van, és nő. A kérdés nem az, hogy érdemes-e ott hirdetni, hanem az, hogy a hirdető tudja-e, mi történik a pénzével. Mérés nélkül a hirdetés fekete doboz: a számla látszik, az eredmény nem. Egy lájk vagy egy elérési szám jól néz ki egy kimutatásban, de nem mondja meg, hogy csengett-e a telefon.
Ez az összeállítás nyilvános, hivatkozható adatokra épül. A számokat egyenként visszaellenőriztük a forrásnál. Ha valamelyik adat időközben frissült, jelezze, és javítjuk.
Az ingyenes konzultáción átnézzük a mostani oldalát vagy annak hiányát, és megmondjuk, mi az a két-három lépés, ami a legtöbbet hozza. Nem kötelez semmire.
Ingyenes konzultáció kérése