Megmértük 34 budapesti kávézó, büfé és étterem online jelenlétét, 15 kerületből. A hat vizsgált szakma közül a vendéglátás kapta a legalacsonyabb átlagpontot, és az ok nem a design.
A vendéglátásban a döntés gyors. Valaki áll az utcán, éhes, és rákeres a telefonján. Nem olvasni akar, hanem asztalt foglalni vagy megkérdezni, hogy nyitva vannak-e. Ezért a vendéglátó oldalaknál nem a látvány a legfontosabb, hanem hogy a következő mozdulat kézre álljon.
Ez a legdrágább apróság az egész mérésben. A megvizsgált 18 működő vendéglátó oldal 61 százalékán a telefonszám egyszerű szövegként áll, nem hívható linkként. Asztali gépen ez mindegy. Mobilon viszont azt jelenti, hogy a vendégnek ki kell jelölnie a számot, átváltania a telefonálóra, beírnia, és csak utána hívhat. A gyakorlatban nem teszi meg. Továbbmegy a következő találatra.
Ez nem dizájnkérdés és nem is fejlesztési projekt. Egy sor a kódban, és a szám hívhatóvá válik.
A mérés során 14 helynek egyáltalán nem volt saját weboldala, ebből kilencnek csak Facebook-oldala. Ez önmagában nem bűn, a közösségi média jó csatorna. A probléma az, hogy a Facebook-oldal nem válaszol arra a kérdésre, amit a vendég feltesz a Google keresőjébe: nyitva van-e most, van-e terasz, van-e reggeli, be lehet-e ülni gyerekkel.
Aki csak közösségi médián van jelen, annak a jelenléte attól függ, mit mutat épp az algoritmus. A saját oldal viszont akkor is ott van, amikor senki nem posztolt három hétig.
A működő oldalak 44 százalékán nincs semmilyen foglalási vagy asztalkérési lehetőség. Egy kávézónál ez rendben lehet. Egy étteremnél viszont azt jelenti, hogy minden foglalás telefonhívás, ami a nyitás előtti órában senkinek nem jó, se a vendégnek, se a konyhának.
A működő oldalak 61 százalékán nincs sütibanner, és ugyancsak 61 százalékon nincs adatkezelési tájékoztató. Ha egy oldal mér vagy közösségi beépülőt használ, ez ma már nem formalitás. A jó hír, hogy ez a leggyorsabban orvosolható hiány az összes közül.
Budapest 22 kerületéből 206 mikro- és kisvállalkozás online jelenlétét mértük meg, hat szakmában. Nem kérdőívvel, hanem úgy, hogy letöltöttük a cégek saját oldalát, és megvizsgáltuk a kiszolgált HTML-t: elérhető-e egyáltalán, feloldódik-e a domain, van-e HTTPS, felkészült-e mobilra, mennyi idő alatt jelenik meg, kattintható-e a telefonszám, van-e űrlap, foglalás, mérőkód, sütibanner és adatkezelési tájékoztató.
Amit a szerver nem ad ki, azt nem állítjuk. Ahol a tartalom böngészőben töltődik be, ott nem pontoztunk, hanem kézi kategóriába tettük. Ahol egy kérés elutasításra futott, ott külön ellenőriztük DNS-sel és böngésző-azonosítóval, hogy tényleg megszűnt-e az oldal, vagy csak a mérésünket tiltja.
Egy fontos korlát. Ez egy kézzel összeállított, 206 elemű minta, nem véletlen mintavétel. Ezért nem azt mondjuk, hogy a budapesti kisvállalkozások ennyi százaléka ilyen, hanem azt, hogy az általunk megvizsgált cégek közül. A számok arányai ettől nem lesznek kevésbé beszédesek, csak pontosabban fogalmazunk.
Ugyanazt a mérést lefuttatjuk az Ön weboldalára is, és elmondjuk, mi az a két-három lépés, ami a legtöbbet hozza. Az ingyenes konzultáció nem kötelez semmire.